Toroid transzformátorok

[Konzol]

A B100-ban nálam egy 300VA-es toroid van. Maga a trafó elég jónak tűnik. Időnkênt viszont rettentően tudott búgni. Persze, tudom a hálózaton lévő DC feszültség okozta - időszakos jelenség volt, hol gyengébb, hol erősebb, néha olyan erős volt, hogy kifejezetten zavart. Csináltam egy DC blokkolót. Ez teljesen megszüntette a trafó zaját.
A zaj eltünésén túl általában is jobbnak tűnik a hang. Megszünt a korábban tapasztalt megbicsaklás, hirtelen megváltozó hang - a trafó zúgása még nem volt hallható, csak a hang romlott. Jobbak a részletek, egyenletesebb, àramlóbb a zene. A DC eltünésével megszünt a trafó kvázi folyamatos, de változó előfeszítése. Az olvasottak alapján 500VA fölötti teljesítménynél ajánlják a DC blokkolót, de úgy látszik egy 300VA-es toroidnál is komoly gond tud lenni a hálózaton lévő egyen feszültség. A zúgás megszünésén túl pedig nálam egyértelmű a hangminőség javulása.

[banzai]

régóta szivok én is ilysmivel. pár "gyári" szüröt próbáltam de nem segitett. Te mit épitettél meg? Megosztanád? Hátha nálam is bevállna.

[Konzol]

Ilyet csináltam.

xfmr-dc-f8.gif (3.48 KiB) Megtekintve 7689 alkalommal

C1 C2 6600uF/25V ( 2-2 db 3300u/25V -os kondenzátor párhuzamosan ) , D2-D5 600V/8A graetz híd ( + és - kivezetések rövidre zárva ).

[Rézfaszú bagoly]

Nekem is ez vált be. Nem diszkrét diódákkal, hanem egy 25A graetz-cel szoktam csinálni, és kicsit több ufaraddal (2x6800/16V).

[Konzol]

Ezek voltak kéznél

[Tetabiate]

Olvastam én is erről valami cikket, ott azt írták hogy a biztosíték miatt (pl.) jelenik meg DC a trafó primer oldalán. De ha nincs biztosíték akkor is érdemes ilyet csinálni ?
Szóval lehet DC alapból a hálózaton is ?

[KD mester]

Persze, hogy lehet. Sőt, van is. Az aszimmetrikus terhelési viszonyok miatt. Egy csomó minden nem egyformán terheli a hálózatot negatív és pozitív félperiódusban.

Úgyhogy van DC a hálózaton és az gyakran simán akkora, hogy az alulméretezett vas már a mágnesezési áram gerjesztésével együtt telítésbe megy. Ilyenkor ilyen kerregő-gartyogó hangot ad a toroid trafó. A jó alacsony belső ellenállás erre még rá is tesz, mert a primer ellenállás csökkenésével arányosan nő ez a DC gerjesztő áram...

[Tetabiate]

Kösz !
Ha jól gondolom a fenti ábrán megteszi két 5.5 vagy 6.3V -os kondenzátor is. Nagyobb feszültségtűrésű nem kell.

[Konzol]

Elvileg elég.
Ezt viszont olvasd el előtte:
http://hiend-audio.com/2013/09/23/acdc- ... y-to-hell/

Megjegyzem hogy a dac csöveinek 50VA-es hagyomànyos transzformátorának sem ártott a dc blokkoló... Illetve a fokozat hangjának.

[Tetabiate]

Néztem, nagyjából megértettem. Végül is tényleg, a hálózatból elég nagy áramok tudnak folyni, nem árt a "hűtés".
Amúgy nem igazán értem a működését, valaki hozzáértő jó lenne ha elmagyarázná.
A hálózati színusz félhullámok nagysága nem egyforma, és ezért "szép lassan" a nagyobbik felmágnesezi a trafót ?
És a DC blokkoló meg "kisegíti" a kisebbiket hogy egyforma áramok folyjanak ??

[Konzol]

A hálózaton megjelenő egyen feszültség a trafó primerjén állandó értékű áramot hoz létre. Viszonylag kis feszültség is jelentős áramot és így gerjesztést hoz létre a primer oldalon.
A dc blokkoló diódáinak nyitó feszültsége 1.5-2V. Ennêl kisebb feszültség nem nyitja ki a diódákat, így nem folyat áramot a trafón sem. A hálózaton megjelenő egyen feszültség legfeljebb néhány tized volt, ami nem képes kinyitni a diódákat. A normál hálózati váltó feszültség 230V, aminek csúcsai 1.41*230V értékűek természetesen kinyitják a diódákat, amint az amplitúdó eléri a 1.5-2V-ot. Vagyis csak a váltakozó feszültségű komponens hoz létre áramot a trafón. A diódák így ugyan némi torzulást okoznak a tisztán szinuszos áramban, amit a két szembe kapcsolt elkó jelentősen lecsökkent. A kondik váltakozó áram szempontjából rövidre zárják a diódákat.

[KD mester]

Normál üzemben nem is folyik áram azokon a diódákon. Maximum bekapcsolásnál, nagyon komoly bömböltetésnél...

A kondikon folyik az áram. Gyakorlatilag egy kondis csatolás van, ha nincs nagyon terhelve a táp. Szóval még a diódák sem okoznak torzulást a hálózati szinuszban...

De ha okoznának, az se lenne gond, mivel a tápban lévő egyenirányító úgyis csak csúcsban terheli a malac orrából jövő szinuszt, nem nagyon megy így át az, ami a nullaátmenet környékén van...

Szóval jó dolog ez a DC blokkoló... Tessék használni mindenkinek. Ahogy az antiparallel diódás földhurok mentesítő a védőföldhöz. Az is hasonlóan hasznos trükk...

[DöG]

...Ha jól gondolom a fenti ábrán megteszi két 5.5 vagy 6.3V -os kondenzátor is...

A csúcsegyenirányítás miatt elég nagy áramlökések érik a kondikat.
Érdemes a kondik adatlapján megnézni, hogy mekkora áramterhelést bírnak, és mekkora a belső ellenállásuk (ez általában egy típuson belül nem is annyira kapacitás, mint inkább méret függő). ~Az ESR értékkel arányban fog melegedni-.

Az 5,5V-os, ultranagy kapacitásúak tipikusan "goldcap memória" kondenzátorok: nagy belső ellenálással (tipikusan néhány 10ohm), nagyon kis áram terhelhetőséggel... szóval azok nem ilyenre valók szerintem!

Inkább "conductive polymer" elkókat ajánlanám (Sanyo OS-CON, és hasonlók), mert azok rendkívül kis belső ellenállásúak, nagyon nagy töltőáramúak szoktak lenni, (ráadásul pici méretben), kevésbé melegednek.
Pl. ebből az olcsón kapható, mini TEAPO CR 820uF/4V-osból néhányat parallel kötve szerintem nyugodtan ki lehetne próbálni (ESR=7mOhm, I<6,1A), akár még egy nagyobb trafóhoz is.

Illetve vannak még a szintén nagyon nagy kapacitású, extra nagy áramú "energia tároló" kondenzátorok amik szintén jók lennének (csak az áruk magas, és nagyok)...

[Konzol]

Normál üzemben nem is folyik áram azokon a diódákon. Maximum bekapcsolásnál, nagyon komoly bömböltetésnél...

A kondikon folyik az áram. Gyakorlatilag egy kondis csatolás van, ha nincs nagyon terhelve a táp. Szóval még a diódák sem okoznak torzulást a hálózati szinuszban...

De ha okoznának, az se lenne gond, mivel a tápban lévő egyenirányító úgyis csak csúcsban terheli a malac orrából jövő szinuszt, nem nagyon megy így át az, ami a nullaátmenet környékén van...

Szóval jó dolog ez a DC blokkoló... Tessék használni mindenkinek. Ahogy az antiparallel diódás földhurok mentesítő a védőföldhöz. Az is hasonlóan hasznos trükk...

Igazad van. Normál üzemben valóban nem folyik áram a diódákon.

[Tetabiate]

2 db vagy 2x2 db ellenpárhuzamosan kötött diódával is meg lehet oldani a Dc blokkolást, nem ?
Kondenzátor nem is feltétlen szükséges.

[hodyka]

2 db vagy 2x2 db ellenpárhuzamosan kötött diódával is meg lehet oldani a Dc blokkolást, nem ?
Kondenzátor nem is feltétlen szükséges.

Szerintem ............................meg igen

[hodyka]

erre katt: Main DC Filter 10 variations.pdf (56.3 KB, 1796 views)


http://www.diyaudio.com/forums/power-su ... rmers.html

[Konzol]

Igaza van Hodykának és KD-nek. Kondi kell! Ma..haságot írtam - így visszaolvasva.

[KD mester]

A csúcsegyenirányítás miatt elég nagy áramlökések érik a kondikat.

A trafó után kötött táp puffer kondijait sokkal nagyobb áramlökések érik. Trafó áttételszer nagyobbak...

Szóval nem kell túlspilázni. Ami jó egy kapcsoló üzemű tápba mondjuk 5V/20A-re, az bőven túlteljesíti a követelményeket ide...

Egy normál hifire használt erősítőbe bőven elég, ha 0,5-1A effektív áramot tud tartósan az a kondi....

[Konzol]

A. dac-ban eddig csak az SRPP csöveinek trafója ment dc bokkolóról. Ma átkötöttem a többi trafót is - három kisebb-nagyobb eszköz - a dc blokkoló után.
Így már a TDA1541A illetve a Banana Pi is így kapja a tápfeszt. A dc blokkoló hatása nagyon jól hallható. Részletezőbb lesz, eltűnik az agresszivitás, szubjektíve nő a dinamika, a lendület, a hajtás - Dream Theater még soha nem szólt ilyen elemetárisan.( Eddig sem lehetett panaszom a felbontásra, vagy a dinamikára. Az AD1865 tápját is módosítanom kell, mert így már jól érezhetően jobb a TDA... A DC blokkoló nélkül kipróbálva a TDA nyersebb, kevésbé kifinomult, mindamellett nem eléggé nyílt. )
Megjegyzem ezek nagyon kicsi 5-12VA-es hagyományos magú kiöntött NYÁK transzformátorok...

[Tetabiate]

És akkor ennek mi lehet a fizikai magyarázata ? A diódák kiiktatása miatt kevesebb zavar kerül a tápba ?
És akkor melyik kondi a jobb a DC blokkoláshoz ? A kisebb vagy a nagyobb feszültségtűrésű ?

[Konzol]

Diódák kiiktatása? Nincs kiiktatva semmilyen dióda.
Én 25V-os elkókat tettem a DAC DC blokkolójába. A gyártmányokkal nem kisérleteztem.

[gaszto]

Sziasztok

Gyújtsatok fényt DC-blokkolóval kapcsolatban, mert sötétben tapogatózok.
https://www.rstaudio.de/en/tips-tricks/ ... _DCFilter
A cikkben szereplő számítási metódus működik abban az esetben is, ha a kondenzátorok egymással szembe fordítva sorba vannak kötve, mint Konzol által belinkelt kapcsolásban

kapcsolás_1.jpg (30.24 KiB) Megtekintve 6608 alkalommal

Vagy ez csak abban az esetben jó, amikor a kondik párhuzamosan vannak, mint a cikk által említett kapcsolásban?

kapcsolás_2.jpg (65.62 KiB) Megtekintve 6615 alkalommal

Nekem egy 8v-os 2.5A-os toroidhoz kellene. Elég sok a különböző vélemény, van ahol azt írják, hogy 63V-os kondit kell minimum használni, néhol 25V-os. Merre van az igazság?

Köszi, üdv
Gaszto

[Konzol]

A kondikon a diódák korlátozzák a feszültséget kb 1.5-2V környékén. Az egyik megoldásban a két szembe kapcsolt kondenzátor bipolaris elkót álkot.
Én 4 db 4700u/16V-os kondenzàtort használok a végfokban. Kettő-kettő párhuzamosan, és szembe kapcsolva a másik kettővel. Gond nélkül működik.

[DöG]

Én valahogy így fognék neki...
1.) Szerintem az üzemi átlag áramból érdemes kiindulni: amit az elkó csoportnak tartósan, állandó jelleggel el kell viselnie. A megengedett töltö/kisütö áramot az elkók adatlapjain megtalálni (ez elsősorban méretfüggő -típuson belül-); akkora méretet, darabszámot kéne minimum választani, aminél az össz megengedett áram eléri az üzemi átlagáramot. (Zenei csúcsoknál jelentkező többlet áram terhelés, az szerintem nem csökkenti drasztikusan az elkók élettartamát, az óriási indítási áramlöketet pedig úgyis a párhuzamos diódák fogják meg.)
2.) Az üzemi átlagáramnak, egy A-osztályú erősítőnél érdemes a névleges áramot tekinteni, ipari felhasználású (PA.) AB, D-osztályúnál ehhez közelit; egy otthoni, többnyire kis hangerővel hallgatott AB, vagy D-osztályúnál pedig elegendő a rendszer üresjárati áramához közeli értékkel számolni...
3.) Normál esetben, ha a hálózaton mért DC feszültség 1-200mV, akkor kb. ~lényegtelen a kondik polaritása, feszültsége -szerintem- (költséghatékonyabb, kisebb méretet eredményez a párhuzamos kapcsolás). Tartós, több 100 mV...V DC ellen polarizációs feszültség az talán nagyon hosszú távon esetleg elvékonyíthatja az elkó szigetelő oxid rétegét >>> ekkor érdemes picit nagyobb feszültségűt, használni, és (beépített esetben polaritáshelyesen bekötni), vagy univerzális esetre bipolárisan bekötni (sorosan, ellenpolaritással összekötve). 2 azonos, párhuzamos kondinak az eredő kapacitása a duplája; sorba kötve meg a fele mint 1db-nak.
4.) Az 1. pontban említett méret+ darabszám tisztázása után kéne a minimum szükséges kapacitás értéket kiválasztani, az Rstaudio.de cikke alapján -itt nem az üzemi átlagárammal, hanem a max terhelésnél mérhető árammal kéne a kapacitást számolni-! (A 2 megközelítésből adódik a választandó feszültség -a költséghatékonyságot figyelembe véve-) szerintem...
5.) Szóval mérni kéne hálózati DC feszültséget, és trafó áramot...

8V/2,5A...

Ja hogy ilyen kicsi a tafó... ekkora toroidnak már elég nagy szokott lenni a primer ellenállása, hogy a rajta folyó áram 1-2 száz mV DC-nél ne okozzon még észrevehető üresjárati áram növekedést... próbából érdemes lenne megmérni, hogy van-e változás.

[gaszto]

Köszönöm a válaszokat.
Egyébként találtam még egy cikket a témában. https://sound-au.com/articles/xfmr-dc.htm
Itt a szerző is említi 500-700VA toroidoknál van hatása, kisebbeknél elhanyagolható. Hát az enyém a 20VA-val erőteljesen a kisebb kategóriába tartozik.
Illetve tesz említést arra is, hogy csak az akusztikus zaját csökkenti a trafónak, nincs más hangra gyakorolt hatás.
Az igazszág valahol a kettő között lehet.

[Konzol]

Egy kisméretű,kb 20-25VA torod belsejében 58-62 fokot mérek. Ez nekem kissé soknak tűnik,bár szaga még nincs.
Van valakinek tapasztalata, hogy milyen hőmérsékleten célszerű lekapcsolni a trafót? ( Hőérzékelő a toroid belső palástján mér jelen esetben )

[negru]

Nekem egy nagyobb méretű trafóban 130 fokos hőbiztosíték van elhelyezve, ha ez segít valamennyit...

[Konzol]

Köszi az infót!

Egyébként megbízhatóan üzemel a kütyü eddig, csak kissé meglepett, hogy alig tudom megfogni a toroidot benne.
A táplalt áramkör mintegy 15W-ot vesz föl legfeljbb.
A tekercselő huzalok - ha jól emlékszem - olyan 110-130 fokot viselnek el, bár lehet,hogy tévedek.

[Tetabiate]

Vannak kisebb és nagyobb hőtűrésűek. 2 fajta biztos hogy van, de az értékekre nem emlékszem.

[Konzol]

Gyors felületes keresgélés után kétféle maximális üzemi hőmérsékletű huzalt talaltam. 180 illetve 200 celsiusosat. A 60 fok mindkettőtől elég messze van, csak ezt a tekercselés külsején mérem, ami jó eséllyel hűvösebb, mint a tekercs belső rétegei. Másrészt a toroid belső oldalán, ahol nem áramlik a levegő a rögzítő lemez miatt. Szóval a 130 fokos hőkioldó meggelelőnek tűnik, és a 60-65 fok sem biztos, hogy tragikus.

[DöG]

Egy kisméretű,kb 20-25VA torod belsejében 58-62 fokot mérek. Ez nekem kissé soknak tűnik,bár szaga még nincs.
Van valakinek tapasztalata, hogy milyen hőmérsékleten célszerű lekapcsolni a trafót? ( Hőérzékelő a toroid belső palástján mér jelen esetben )

Szerintem az teljesen rendben van... Egyrészt toroid tekercse jobban tud hűlni, mint egy hagyományos trafó; másrészt -nagyon őskövület- zománchuzalokat kivéve, mai trafók belsejének minden további nélkül illenék 80...100°C belső hőmérsékletet üzemszerűen elviselniük szerintem.

amit találtam:
Energetikai trafók hőmérséklete
155...210°C hőtűrésű kapható zománchuzalok
200°C, 130°C réteg szigetelések...

illetve pl. ez a

scandinavian torroid (rs-onlinenél).pdf

(364.02 KiB) Letöltve 66 alkalommal.

Scandinavian Transformer toroid 105°C-os hőosztályú...

[Konzol]

Egyelőre úgy tűnik bírja gond nélkül ezt a terhelést órákon át. Legfeljebb fúrok még pár hűtőfuratot köré.