hi-fi készülékek jobban teljesítenek 90 Hz-en

[hodyka]

Sziasztok

Valaki próbált már ilyen megoldást ?

"Én ezt olvastam anno hogy a hi-fi készülékek jobban teljesítenek 90 Hz-en.. Volt olyan tápom, amelyiken hz-ként lehetett 50-120 ig állítani a frekit. Ahogy nőtt a freki egészen kb 90 hz-ig úgy javult a tér, lecsengések, stb. Visszafelé léptetve pedig mintha egy alagútba haladna be.. valahogy így tudnám elmondani, de ezt meg kell tapasztalni."

[dyscus]

Méf 0-szor próbáltam ilyet.

[hodyka]

Szia

Mot64 már próbálta, de még csak 60Hz-en és sokat javult a hangzás mikéntje

[dyscus]

Mivel kapcsolóüzemű tápról van szó, így a legjobb az lenne, ha a táp 3X20kHz-n menne. Ekkor nem hallatszana bele a táp zaja, meg mindenféle baja egy normális analóg erősítőbe. Viszont ehhez meg kimenőtrafó minőségű hálózati kellene az erősítőbe. Ez az egész véleményem szerint arról szól, hogy az egyik hibát egy másikkal akarjátok javítani, azaz a szűkre méretezett hálótrafón a magasabb frekijű árammal javítanátok, ami viszont tele van mindenféle zavarral. A látszólagos minőségjavulást az hozza, hogy a trafó kevésbé van gerjesztve.

[miczo]

Több összetevöje is lehet ennek, csak amik most így eszembe jutottak:

- A frekiváltó egyfajta hálózati stabként és bufferként müködik (rövid idejü rángásokat, zavarokat csillapítja, ugyanakkor más tartományokban, de a frekiváltó is termel EMF zavart, lehet nem is keveset).
- Nincs hálózati DC (mondjuk ez DC blokkerrel is elérhetö, de annak szürési teljesítménye korlátos)
- Pontosabb szinusz jel, (talán) kevesebb rászuperponált zavarral terhelve
- Magasabb frekvencián kisebb gerjesztés, kevésbé telítödik a trafó - azt viszont érdemes lenne megnézni a többi tápáramköri elem hogy fogadja ezt. Pl a tápkondik hullámosság elnyomása hogy alakul 90..200Hz-en, vagy a nagyáramú diódák nullátmeneti impulzusai magasabb frekvencián.
- Kapcsolóüzemü tápoknál a hálózat felöli terhelése csökken, talán könyebben szabályoz a táp (több sorbakapcsolt lépésben történö csillapítás jó)
- Leválasztott 230V-os hálózat, túlfesz és villámvédelem, esetleg a hifi rendszer földfüggetlen hálózaton üzemelhet (nem tudom ennek lehet-e elönye, mostanság sokan foglalkoznak az ún "virtuális föld" nevü készülékekkel).

[miczo]

Mivel kapcsolóüzemű tápról van szó, így a legjobb az lenne, ha a táp 3X20kHz-n menne. Ekkor nem hallatszana bele a táp zaja, meg mindenféle baja egy normális analóg erősítőbe.

Lehetne kapcsolóüzemü tápról is erösítöt üzemeltetni. Bár ezt sokat szentségtörésnek tartják, hogy egy jó tranzisztoros vagy csöves elé egy kapcsitápos kössünk (nem olyat ami teleszórja EMF zavarral).
Mondjuk egy B100-at ki lehetne próbálni jobb minöségü kapcsolóüzemüröl, valaki csinjlt már ilyen tesztet?

[dyscus]

Persze hogy lehet erősítőt ily módon hajtani. Ez igaz. De a szentségtörés is.

[miczo]

Ugyan nem pont a topic címéhez passzol, talán a B100 topicba kellene, de kisérletnek tanulságos:
Sikerült elkövetni a szentségtörést. Meghallgattam a B200/L4 kombót kapcsolóüzemü tápról.

Két aránylag jó hangú azonos single tápból csináltam +/-36V-os tápot. Nálam a B200 ereditileg 40V-ról jár.
A B200 tápjának elkói bennmaradtak (G-Luxon 4x6800uF), erre dolgozik a 2x36V 5A-es kapcsitáp.
Ez a kínai: https://www.ebay.com/itm/AC-DC-100-240V ... 3319540796
Tapasztalatom szerint ezek egyszerü, de jól megépített tápok. Stabil, nálam kis D osztályúakon ez jobb hangú volt mint a trafós megoldás.

Jó fél órát járattam, hallgattam. Elsöre nem rossz, söt! Az eredeti tápom kicsit mélyebb tónusúnak tünik, testesebb mélyekkel, ugyanakkor mosottabb is a kapcsitáphoz képest.
A kapcsolóüzemüvel a közép-magas tartomány részletesebb, ez elsöre átjön. A tér nagysága, aránya megmarad, valamivel több térinfó van, több mikrorészlet, a közép részletességének köszönhetöen.
A magasak tetején viszont az L4 kicsit sziszegösebb lett, az az éteri lágyság, finomság, durvult. A mélyek precízebbek, de nem olyan testesek, viszont nagyon mélyre mennek.
A sztereó tér centralitása nagyon jó! A közepek részletessége és a leképezés pontossága szintén tetszik.
A mélyeknél egyértelmüen hallatszik, hogy itt nincs toroid, nincs DC. Hasonló effekt, mint amikor Konzol berakta a B100-ba a DC blokkolót, ott is kisimult a kép, mélyebbre ment.
Itt a magas tetején még van egy kis izgágaság, kicsit olyan hifis a hang, kapott egy a D osztályúaknál néha hallott sziszegösséget. Nem jelentös, de az L4 hihetetlen tiszta magasait kicsit degradálta ezzel.

Ha nem A-B tesztben hallgatom, azt mondom határozottan jó! Lehet hogy a tápszürö kondikhoz kellene jobb low esr (rubycon YXG vagy ZLH). A G-Luxonnak szerintem magas frekin nem túlzottan jó a tápelnyomása.
Ez a táp ugye a toroidhoz és a gyors diódákhoz lett hangolva, a kapcsolóüzemühöz most lehetne próbálgatni milyen puffer elkó (és mekkora érték) illeszkedik.
Igy elsöre a hallottak alapján aránylag kis munkával ki lehetne tökölni egy jó puffert a kapcsitáp után, ami hozza (vagy túllépi) a trafós minöségét. Méretben, súlyban, árban a kapcsolóüzemü javára billen a mérleg.
Hangban egyelöre nem tudnám biztosan megmondani, a megfelelö pufferrel való játszadozás döntene.

kapcsitáp.jpg (126.04 KiB) Megtekintve 14435 alkalommal

[negru]

Kellett valamilyen átalakítást végezni azon kívül, hogy a két tápegységet sorba kötötted?

[miczo]

Csak annyit, hogy a hangszóró védelmet be kellett kapcsoltatni, mert a szekunder oldali AC-t is figyelte.
A kapcsolóüzemü tápot a puffer elkók kimenetére kötöttem, így azokat tötötte.

[hodyka]

Miczo sikerült tesztelni ?

[dyscus]

Miczo sikerült tesztelni ?

Várjá má! Most számolja a Hertz-eket. Én pl. a paprikást szeretem.

[hodyka]

Leírja mit tapasztalt......................

[MOT64]

Tényleg így van!

[KD mester]

Tényleg így van!

Má hogy mi?

[dyscus]

Tényleg így van!

Nos szerintem meg nagyon nem. Sok hallgatási tapasztalatból mondom amit írok. Teljesen más a véleményem a Miczo által leírtak alapján. A barátság ot figyelembe véve ellnetmondok.
Azt írja Miczo kollega:
"Az eredeti tápom kicsit mélyebb tónusúnak tünik, testesebb mélyekkel, ugyanakkor mosottabb is a kapcsitáphoz képest.
A kapcsolóüzemüvel a közép-magas tartomány részletesebb, ez elsöre átjön. A tér nagysága, aránya megmarad, valamivel több térinfó van, több mikrorészlet, a közép részletességének köszönhetöen.
A magasak tetején viszont az L4 kicsit sziszegösebb lett, az az éteri lágyság, finomság, durvult. A mélyek precízebbek, de nem olyan testesek, viszont nagyon mélyre mennek."

Az eredeti táp mélyebb tónusú. Ez a helyes. A táp könnyedén adja az elektronikának a graftot, a több energiát adó mélyek, s azok felharmonikusai szépen átjönnek. Például hallatszik a gitár doboz hangja, vagy a zongora fája, stb. Ezek miatt a mély úgy tűnik precízebb, de ez nem igaz! Pontosan információ veszett el, ezért az alaphangok tisztábbnak tűnnek. Lemerném fogadni, hogy a Bach felvételemen a templom csendjét hallani lehetne az eredeti tápon, de mindez eltűnne a kapcsolóüzeművel.
A kapcsi táppal a magasak, közepek megélénkülni tűnnek. Ez az enyhe torzítástól van, ami a tápból kiszűrődő magas frekik valamilyen modulációja okoz. Az a "több mikro részlet" erre utal. Hányszor örültem én már ennek erősítő készítés közben! Aztán mindig rájöttem, hogy azok a részletek nincsenek is rajta a felvételen. Persze ez másnál, máshol derült ki, mikor meghallottam, hogy az én hangomhoz képest hogy szól az a lemez egy nívósabb rendszeren, vagy a valóságban. Ez a kis többlet egy kicsit elfed a basszusból is, ezért is tűnik kevesebbnek a basszus.
Szóval szerintem ez van. Zenét lehet sokféleképpen hallgatni. A kapcsoló üzemű táppal mindenesetre nem ajánlatos. A lehető legroszabb megoldás pedig a kapcsi táp alkalmazása digitális, vagy divatosabban D "osztályú" erősítővel. Aztán az is elgondolkodtató, hogy sokan hallgatnak zenét számítógépről, mégpedig olyan "audio" gépről, aminek lineáris analóg tápja van. Pl én is. A Raspi nem kapcsolóüzemű tápról megy.

[miczo]

@Discus: Szerintem nem vagyunk teljesen más véleményen. Az a helyzet, hogy per pillanat a trafós táp nyugodtabb hangja jobban bejön.
Viszont a kapcsitápokban látok potenciált, érdemes foglalkozni velük. Azt nem mondom, hogy olcsóbb megoldás lesz, mint a trafós, mert sokkal kritikusabb minöségü kondik kellenek, és egyelöre nehezebb hangolni a dolgot.
Meg a szórt elektromágneses zajjal is foglalkozni kell.

Az látszik, hogy a próbára hevenyészetten összedobott (a trafós tápszürésre ráakasztott) kapcsitápos megtáplálás nem az igazi, mert az L4 magasait elrontotta.
Annak a meghajtónak hihetetlen tiszta és selymes közép/magas tartománya van. Azok a g-luxon tápszürök nagyfrekis szempontból nem jók a kapcsitáphoz. A trafós meg nem termel olyan nagyfrekis komponenseket, legfeljebb az egyenirányító diódák kapcsolási átmenetei. Amit a hangról írsz abban egyet értünk. Sajnos ez a nagyfrekis rárakódás csinál érdekes torzításokat, amik elsö körben akár részletesnek vagy tisztának is tünhetnek, holott csak egy ráült interferencia speltrum. Ezen a kapcsitápos dolgon szerintem elég sokat kell még pöcsölni, mire azt mondom tényleg jó. Van tervben egy B100, ami kapcsitápos kisérleti lesz.

Mostanában szórakoztam a D osztályú végfokjaim ólom-savas akkus táplálgatásával (a legtöbbje elzenél 12V-ról). Az akku + low ESR kondi kombóval ugrásszerüen javul D class hangja.
Ezek sima autó akkuk, amiket nem dobtam ki. Autót télen nem indít el, de tápnak jók. Amúgy az akkumlátoroknak is van saját hangjuk, kapacitás és gyátrótól függöen máshogy szólnak kicsit.

A topic eredeti témájához visszatérve: egyelöre azzal szívok, hogy a kínai szinuszos motorvezérlö kimeneti szürését megoldjam. Az elsö gondom az volt vele, hogy a trafós táp mögötti puffer elkók kapacitása miatt a vezérlö áramvédeleme bekapcsol. Soros 2x1mH induktivitással már el lehet indítani, csak akkor meg demodulálja a pár kHz-es vivöt, ami az erösítö hálózati transzformátorán még simán átjön. Komolyabb kimeneti szürés kell, tiszta szinuszt kell hogy kiadjon magából a cucc.

[dyscus]

Hi Miczó! Jó, hogy egy véleményen vagyunk. Kísérletezni lehet a kapcsival, de igazi HighEnd soha nem lesz belőle. Viszont azt a motoros dolgot nem értem.

[MOT64]

Tényleg így van!

Má hogy mi?

Látod KD, te nem érted, Dyscus meg kapásból rávágja, hogy nem. Szerinem egyeztessetek.

[hodyka]

Tényleg így van!

Nos szerintem meg nagyon nem. Sok hallgatási tapasztalatból mondom amit írok. Teljesen más a véleményem a Miczo által leírtak alapján. A barátság ot figyelembe véve ellnetmondok.
Azt írja Miczo kollega:
"Az eredeti tápom kicsit mélyebb tónusúnak tünik, testesebb mélyekkel, ugyanakkor mosottabb is a kapcsitáphoz képest.
A kapcsolóüzemüvel a közép-magas tartomány részletesebb, ez elsöre átjön. A tér nagysága, aránya megmarad, valamivel több térinfó van, több mikrorészlet, a közép részletességének köszönhetöen.
A magasak tetején viszont az L4 kicsit sziszegösebb lett, az az éteri lágyság, finomság, durvult. A mélyek precízebbek, de nem olyan testesek, viszont nagyon mélyre mennek."

Az eredeti táp mélyebb tónusú. Ez a helyes. A táp könnyedén adja az elektronikának a graftot, a több energiát adó mélyek, s azok felharmonikusai szépen átjönnek. Például hallatszik a gitár doboz hangja, vagy a zongora fája, stb. Ezek miatt a mély úgy tűnik precízebb, de ez nem igaz! Pontosan információ veszett el, ezért az alaphangok tisztábbnak tűnnek. Lemerném fogadni, hogy a Bach felvételemen a templom csendjét hallani lehetne az eredeti tápon, de mindez eltűnne a kapcsolóüzeművel.
A kapcsi táppal a magasak, közepek megélénkülni tűnnek. Ez az enyhe torzítástól van, ami a tápból kiszűrődő magas frekik valamilyen modulációja okoz. Az a "több mikro részlet" erre utal. Hányszor örültem én már ennek erősítő készítés közben! Aztán mindig rájöttem, hogy azok a részletek nincsenek is rajta a felvételen. Persze ez másnál, máshol derült ki, mikor meghallottam, hogy az én hangomhoz képest hogy szól az a lemez egy nívósabb rendszeren, vagy a valóságban. Ez a kis többlet egy kicsit elfed a basszusból is, ezért is tűnik kevesebbnek a basszus.
Szóval szerintem ez van. Zenét lehet sokféleképpen hallgatni. A kapcsoló üzemű táppal mindenesetre nem ajánlatos. A lehető legroszabb megoldás pedig a kapcsi táp alkalmazása digitális, vagy divatosabban D "osztályú" erősítővel. Aztán az is elgondolkodtató, hogy sokan hallgatnak zenét számítógépről, mégpedig olyan "audio" gépről, aminek lineáris analóg tápja van. Pl én is. A Raspi nem kapcsolóüzemű tápról megy.

Ottó, tudod mire válaszoltál ?

Mert Én tudom MOT64 mire írta azt hogy ténylg igy van

[dyscus]

Tudom mire válaszoltam. Miczó írására, meg leginkább arra, hogy mint kúszó ármány, úgy gyűrűznek be az antihang megoldások.