Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
#1 Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
És ha igen, akkor azt hogyan, és jó-e az, vagy nem. A kérdés azért merült fel, mert az ATC M60 HD ST projecthez szeretnék valami megoldást találni.
Először is szereztem SiC anyagú diódákat. Úgy hallottam ezek jobbak, mint a hagyományos Schotky diódák. Tényleg igaz ez?
Először is szereztem SiC anyagú diódákat. Úgy hallottam ezek jobbak, mint a hagyományos Schotky diódák. Tényleg igaz ez?
#2 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
KD! Neked nincs tapasztalatod ezekkel a diódákkal?
#3 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Állítólag ezek a legjobbak hangilag. Én se próbáltam csöves egyenirányítás helyett, de ezekkel állítólag már lehet a csöves egyenirányítással szemben labdába rúgni...
Én majd erősítőbe akarok SIC fetet... Mondjuk még mindig egy kicsit drága játék. 30-50 ropival megdobná az erősítő árát. Addig is van jó és olcsó szilícium FET-em végfokba...
Én majd erősítőbe akarok SIC fetet... Mondjuk még mindig egy kicsit drága játék. 30-50 ropival megdobná az erősítő árát. Addig is van jó és olcsó szilícium FET-em végfokba...
#4 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Ez biztató dolog, amit írtál.
#6 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Próbáltad ezeket a diódákat?
#8 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
:):) Úgy gondolod, hogy megéri küzdeni az alkatrészcserével?:):)
#9 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Találtam neked egy faszányosat, ami még árban is elfogadható:
https://www.tme.eu/hu/details/lsc02120f ... sc02120fw/
https://www.tme.eu/hu/details/lsc02120f ... sc02120fw/
#10 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Én a SIC fetek kipróbálásán gondolkodok még. Már "csak" 30e körül van egy garnitúra, (4db) ami egy sztereo végfokra elég.
Így lement az ára, már nem 800e mint pár éve.
Mondjuk a SIC diódák is rohadt drágák, hát még a fetek...
Így lement az ára, már nem 800e mint pár éve.
Mondjuk a SIC diódák is rohadt drágák, hát még a fetek...
#11 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Ebben a dologban a diódák ára a legkisebb korlát:) Szétszedni, összerakni mindkettőt...:DKD mester írta: ↑2020.09.30. 21:56Találtam neked egy faszányosat, ami még árban is elfogadható:
https://www.tme.eu/hu/details/lsc02120f ... sc02120fw/
#12 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Én 600V2A-es SiC diódákat a Farnellnél vettem kb 600 Forintért darabját. Az van az ARC M60DST-k be. Szerintem nagyon jó, és nem drága.
#13 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Ja csak szerintem kevés lesz a 600V... Az anódfesz kétszerese jut a diódára és nem hiszem, hogy 250V alatti az anódfeszed...
1200V-os dióda kell oda... Az a tuti...
1200V-os dióda kell oda... Az a tuti...
#14 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Ennek ellenére jól működik.
#16 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Igen, többet is kibír, mint a katalógusban megadott adat, viszont egy graetz kapcsolásban elég, ha a csúcsfeszültséget kibírja...
#17 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Ja ott elég. De sima kétutasba, cső helyett viszont nem elég a 600V, erről nem árt nem megfeledkezni azért. Nem neked írom, csak nehogy valaki...
#18 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Amikor csak lehet dupla fesztűrésű diódában gondolkodok graetz esetében is. Úgy nem lő mellé az ember.
#19 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Kicseréltem a monoblokkokban az 1N4007-es diódákat IDH03G65C5 jelű szilicium karbidokra.
Igazából nem számítottam rá, hogy hallani fogok valami változást. Hát tévedtem. Az új diódákkal érezhetően változott a hang.
Valahogy jobban egyben van az egész... Több fény, több mélység, több "dallam"... nem nagy dolgokra kell gondolni, de összességében előrelépésnek érzem. Mondjuk az is igaz, hogy az új diódák vagy 40x annyiba kerültek, mint filléres 1N4007...
Igazából nem számítottam rá, hogy hallani fogok valami változást. Hát tévedtem. Az új diódákkal érezhetően változott a hang.
Valahogy jobban egyben van az egész... Több fény, több mélység, több "dallam"... nem nagy dolgokra kell gondolni, de összességében előrelépésnek érzem. Mondjuk az is igaz, hogy az új diódák vagy 40x annyiba kerültek, mint filléres 1N4007...
#20 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Ha jól emléxemm én olyan 5-600 körül vettem őket, s azt építettem be. Konzol jól írja le a különbséget. Ez azért is jó, mert ebben az esetben csak a diódák cseréje miatt létrejövő megszólalási változást írja le. Szerintem az a 2400 forintnyi különmbség megér ennyit. Mindenkinek javaslom a cserét. Csütörtök éjszaka hallgattam egy kis Bonamassát Bed Hart-al kiegészítve. Valami hátborzongatóan tiszta közepekkel szólalt meg. A két énekes hangja tökéletesen elkülönült egymástól. A gitárok szenzációsak. Ha vége lesz a Covidnak, akkor mindenkit elhívok 3-as csoportokban hozzám egy kis hallgatózásra.
#21 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Én is cseréltem a sima kocka Graetz-et SIC-re a PP-mben, komoly javulás, érdemes volt. Tisztább hang, a magas tartományban nagyobb a változás, letisztultabb, analógosabb, csökkent a sziszegés, az egész hangkép nyugodtabb, közepek is nyitottabbak. Jó lesz ez így nagyon:)
Csak az AD1862 ad neked erőt és mindent lebíró akaratot. De azért az AK4497-el sem jövünk dühbe
#22 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Tápegységekkel kísérletezgetve, ötleteket gyűjtve találtam ezt az írást:
https://richardsears1.wordpress.com/201 ... teraction/
Nem új a cikk, de talán másnak is adhat ötletet, ötleteket, ezért csináltam egy magyarított verziót, ami valószínűleg tele van hibákkal, de talán érthetőbb, mint egy gépi fordítás.
https://richardsears1.wordpress.com/201 ... teraction/
Nem új a cikk, de talán másnak is adhat ötletet, ötleteket, ezért csináltam egy magyarított verziót, ami valószínűleg tele van hibákkal, de talán érthetőbb, mint egy gépi fordítás.
- Csatolmányok
-
- A_TAPEGYSEG_HATASAINAK_MINIMALIZALASA.pdf
- (357.99 KiB) Letöltve 353 alkalommal.
#23 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Tápegységek és zajspektrumuk
Az egyenirányító diódahíd a pufferrel illetve a pi-szűrők által keltett elektromágneses interferencia (EMI) zaj jelentős mértékben felelős a különböző hang elszíneződésekért és az alacsony szintű fátyolért.
Az egyenesen az egyenirányítóhoz csatlakoztatott első kondenzáor nagyon gyorsan feltöltődik. A kondenzátort egy rövid, de nagyon erős áramcsúcs „tölti fel”. (Lásd a 30. fejezetet az RCA Radiotron Designers Handbook, negyedik kiadás, 30.1. )
Ennek az rövid tüskének a szélességét az erősítő mindenkori áramfelvétele modulálja. Ha a pillanatnyi áramszükséglet nagy, a tüske szélesebb, kisebb áramnál keskenyebb. A jelenséget a frekvenciatartományban vizsgálva a szélesebb tüskében nagyobbak lesznek az alacsony frekvenciás komponensek aránya, míg a keskenyeeb tüskékben a magasabb frekvenciák dominálnak mindamellett hogy mindkét tüskéne spektrumában lesznek 100kHz vagy a fölötti frekvenciájú jelek a tápegység első puffer kondenzátorának induktivitásától. Pontosabban a trafó szekundere-egyenirányító-kondenzátor alkotta 'rádióadó' zajspektrumát modulálja a teljes erősítő áramfelvétele.
Ha a trafó, egyenirányító és a pi szűrő elemeit ( induktivitás, kommutáló eszközök, kondenzátorok ) rezgőkörként képzeljük el, akkor tisztább a kép. Ennek a miniatűr rádió adónak EMI spektruimát modulálja az erősítő áramfelvétele, a pillanatnyi árammal fordítottan arányosan.
Tisztán A osztályú áramköröknél az elméletileg állandó áramfelvétel ez nem annyira vészes, AB osztályú áramöröknél viszont kész katasztrófa. Az AB osztályú erősítők áramfelvétele nagyon változó, különösen a tranzisztorosoké, amelyek üresjáratban alig pár wattot fogyasztanak. Ez azt jelenti, hogy a tápegység (ami a rádiófrekvenciás zavart kelti ) zajspektruma a zenével együtt változik.
A fojtótekercset tartalmazó PI szűrők előnyösebbek, hiszen az egyenirányítón átfolyó áramimpulzus sokkal szélesebb és nem befolyásolja lényegesen a terhelés pillanatnyi áramigénye. Ebből az is látszik, hogy okosan járnak el azok, akik az egyenirányító-kondenzátor (a létező legrosszabb megoldás ) felépítésű tápegységet a fűtés illetve tranzisztoros erősítők számára egy beépített soros ellenállással lassítják nem bízva azt a az első kondenzátor megjósolhatatlan ESR értékére valamint a szórt és parazita elemekre. Valószínűleg ez lehet az oka, hogy fólia kondenzátorok hozzáadásával rosszabbá válik az ilyen tápegység. A fólia kondenzátor csökkenti az ESR értékét, az áramimpulzus nagyobb lesz, nő az EMI kibocsátás.
Az belátható, hogy a miniatűr adónk nagyon érzékeny lesz a fizikai felépítésre. Kósza szórt és parazita R, C elemek a trafóban, kóbor L és R tagok az első kondenzátorban... Az egyenirányítók lassítása ferrit gyöngyökkel sajnos nem járható, mert az áramok csúcsértéke nagyon nagy, könnyen telítésbe viszik a ferritet.
Kis értékű huzal ellenállások, tekerccsé formált hozzávzetések használata a legjobb módja az RF csökkentésének közvetlenül azok forrásánál. Nem sok esély van rá, hogy egy huzal ellenállás, vagy egy légmagos tekercs telítődjön.
A trafó a híd és az első ellenállás közti távolság határozza meg a zajforrás antenna hurokterületét, az impulzus csúcsértéke pedig azt az energiát amit ez az antenna kisugároz. Olyan egyszerű dolgok, mint a vezetékek sodrása akár 20dB-vel is csökkentheti a kisugárzott teljesítményt. A zajcsökkentés megköveteli a kapcsolási zajok csillapítását azok forrásánál - minden gyorsan kapcsoló áramkörnél -, valamint RF stílusú árnyékolási technikák használatát.
A mainstream AES-iskola mérnökei gyakran gúnyolódtak az 'audiofil' tápkábeleken, de a félvezetős egyenirányítók EMI kibocsátása nem vicc. Nehéz beazonosítani a forrását egy analóg oszilloszkópon csak kissé vastagabbnak tűnik a fénysugár, szélessávú spektrumanalizátor szükséges a kapcsoló eszközök által létrehozott zajspektrum megjelenítéséhez. A speciális tápkábelek legnagyobb haszna, ha részben elcsatolják a szennyező tápegységeket a többi félvezetős berendezéstől és CD játszótól.
Fölmerül a kérdés, hogy egyáltalán miért használjuk ezeket a zavarforrásokat? A széles sávú zaj minden irányba sugárzódik. Eljut a nyomtatott áramköri lapokhoz, a készülékház minden sarkába és kijut a tápkábelen.
Ha a készülékben valahol részben szűrt digitális jelekkel akad össze - ami gyakorlatilag elkerülhetetlen - a táp zaja keresztmodulálódik a digitális zajokkal és fordítva amint az első nem lináris elemre kerül. Mennyire lineáris a legtöbb műveleti erősítő 1MHz-en? Nem igazán. Ez már a video erősítők territóriuma, nem hangfrekvencia.
Amikor transzformátor, félvezető egyenirányító és puffer van az áramkörben fellépnek a zajok. A HEXFRED, a Shottky diódák,snubber tagok valamit segítenek, de a gondok fő forrása a rendkívül gyors, nagy töltőáram továbbra is megmarad, és a helyzet tovább rontja az AB osztályú működés. ( Hiba lenne azt hinni, hogy az előerősítők mentesek ettől a gondtól. Nagyon kevés műveleti erősítő A osztályú. A többségük AB osztályú és nem kevés kvázi komplementer végfokkal készül ). Induktivitások, helyi árnyékoló burkolatok és más RF árnyékoló technikák alkamazása évek óta esedékes lenne az audió berendezésekben. Az egyetlen igazi oka, hogy nem történt meg, hogy kevés audióval foglalkozó mérnök (és még kevesebb digitális technikával foglalkozó ) ismeri az RF technológiát, beleértve a szélessávú spektrumanalizátorok rutinszerű használatát az áramkörök nem kívánt sugárzásainak földerítésére.
forrás: http://nutshellhifi.com/library/FindingCG.html
Az egyenirányító diódahíd a pufferrel illetve a pi-szűrők által keltett elektromágneses interferencia (EMI) zaj jelentős mértékben felelős a különböző hang elszíneződésekért és az alacsony szintű fátyolért.
Az egyenesen az egyenirányítóhoz csatlakoztatott első kondenzáor nagyon gyorsan feltöltődik. A kondenzátort egy rövid, de nagyon erős áramcsúcs „tölti fel”. (Lásd a 30. fejezetet az RCA Radiotron Designers Handbook, negyedik kiadás, 30.1. )
Ennek az rövid tüskének a szélességét az erősítő mindenkori áramfelvétele modulálja. Ha a pillanatnyi áramszükséglet nagy, a tüske szélesebb, kisebb áramnál keskenyebb. A jelenséget a frekvenciatartományban vizsgálva a szélesebb tüskében nagyobbak lesznek az alacsony frekvenciás komponensek aránya, míg a keskenyeeb tüskékben a magasabb frekvenciák dominálnak mindamellett hogy mindkét tüskéne spektrumában lesznek 100kHz vagy a fölötti frekvenciájú jelek a tápegység első puffer kondenzátorának induktivitásától. Pontosabban a trafó szekundere-egyenirányító-kondenzátor alkotta 'rádióadó' zajspektrumát modulálja a teljes erősítő áramfelvétele.
Ha a trafó, egyenirányító és a pi szűrő elemeit ( induktivitás, kommutáló eszközök, kondenzátorok ) rezgőkörként képzeljük el, akkor tisztább a kép. Ennek a miniatűr rádió adónak EMI spektruimát modulálja az erősítő áramfelvétele, a pillanatnyi árammal fordítottan arányosan.
Tisztán A osztályú áramköröknél az elméletileg állandó áramfelvétel ez nem annyira vészes, AB osztályú áramöröknél viszont kész katasztrófa. Az AB osztályú erősítők áramfelvétele nagyon változó, különösen a tranzisztorosoké, amelyek üresjáratban alig pár wattot fogyasztanak. Ez azt jelenti, hogy a tápegység (ami a rádiófrekvenciás zavart kelti ) zajspektruma a zenével együtt változik.
A fojtótekercset tartalmazó PI szűrők előnyösebbek, hiszen az egyenirányítón átfolyó áramimpulzus sokkal szélesebb és nem befolyásolja lényegesen a terhelés pillanatnyi áramigénye. Ebből az is látszik, hogy okosan járnak el azok, akik az egyenirányító-kondenzátor (a létező legrosszabb megoldás ) felépítésű tápegységet a fűtés illetve tranzisztoros erősítők számára egy beépített soros ellenállással lassítják nem bízva azt a az első kondenzátor megjósolhatatlan ESR értékére valamint a szórt és parazita elemekre. Valószínűleg ez lehet az oka, hogy fólia kondenzátorok hozzáadásával rosszabbá válik az ilyen tápegység. A fólia kondenzátor csökkenti az ESR értékét, az áramimpulzus nagyobb lesz, nő az EMI kibocsátás.
Az belátható, hogy a miniatűr adónk nagyon érzékeny lesz a fizikai felépítésre. Kósza szórt és parazita R, C elemek a trafóban, kóbor L és R tagok az első kondenzátorban... Az egyenirányítók lassítása ferrit gyöngyökkel sajnos nem járható, mert az áramok csúcsértéke nagyon nagy, könnyen telítésbe viszik a ferritet.
Kis értékű huzal ellenállások, tekerccsé formált hozzávzetések használata a legjobb módja az RF csökkentésének közvetlenül azok forrásánál. Nem sok esély van rá, hogy egy huzal ellenállás, vagy egy légmagos tekercs telítődjön.
A trafó a híd és az első ellenállás közti távolság határozza meg a zajforrás antenna hurokterületét, az impulzus csúcsértéke pedig azt az energiát amit ez az antenna kisugároz. Olyan egyszerű dolgok, mint a vezetékek sodrása akár 20dB-vel is csökkentheti a kisugárzott teljesítményt. A zajcsökkentés megköveteli a kapcsolási zajok csillapítását azok forrásánál - minden gyorsan kapcsoló áramkörnél -, valamint RF stílusú árnyékolási technikák használatát.
A mainstream AES-iskola mérnökei gyakran gúnyolódtak az 'audiofil' tápkábeleken, de a félvezetős egyenirányítók EMI kibocsátása nem vicc. Nehéz beazonosítani a forrását egy analóg oszilloszkópon csak kissé vastagabbnak tűnik a fénysugár, szélessávú spektrumanalizátor szükséges a kapcsoló eszközök által létrehozott zajspektrum megjelenítéséhez. A speciális tápkábelek legnagyobb haszna, ha részben elcsatolják a szennyező tápegységeket a többi félvezetős berendezéstől és CD játszótól.
Fölmerül a kérdés, hogy egyáltalán miért használjuk ezeket a zavarforrásokat? A széles sávú zaj minden irányba sugárzódik. Eljut a nyomtatott áramköri lapokhoz, a készülékház minden sarkába és kijut a tápkábelen.
Ha a készülékben valahol részben szűrt digitális jelekkel akad össze - ami gyakorlatilag elkerülhetetlen - a táp zaja keresztmodulálódik a digitális zajokkal és fordítva amint az első nem lináris elemre kerül. Mennyire lineáris a legtöbb műveleti erősítő 1MHz-en? Nem igazán. Ez már a video erősítők territóriuma, nem hangfrekvencia.
Amikor transzformátor, félvezető egyenirányító és puffer van az áramkörben fellépnek a zajok. A HEXFRED, a Shottky diódák,snubber tagok valamit segítenek, de a gondok fő forrása a rendkívül gyors, nagy töltőáram továbbra is megmarad, és a helyzet tovább rontja az AB osztályú működés. ( Hiba lenne azt hinni, hogy az előerősítők mentesek ettől a gondtól. Nagyon kevés műveleti erősítő A osztályú. A többségük AB osztályú és nem kevés kvázi komplementer végfokkal készül ). Induktivitások, helyi árnyékoló burkolatok és más RF árnyékoló technikák alkamazása évek óta esedékes lenne az audió berendezésekben. Az egyetlen igazi oka, hogy nem történt meg, hogy kevés audióval foglalkozó mérnök (és még kevesebb digitális technikával foglalkozó ) ismeri az RF technológiát, beleértve a szélessávú spektrumanalizátorok rutinszerű használatát az áramkörök nem kívánt sugárzásainak földerítésére.
forrás: http://nutshellhifi.com/library/FindingCG.html
#24 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Köszi! Jó az írás, bár ninbcs új a nap alatt. Az általa javasolt girátoros megoldást már a Taboo-ba is alkalmaztuk MZ/X javaslatára, s olyan jó, hogy ha megnézitek, a TauCeti Zero-ban is benne van. Ez az áramgenerátoros játék is érdekes,bárazt mondják, hangra meglehetősen snassz. Az AVX-en valami Süteményx nevű egyén csinált valami hasonlót, de aki már hallotta, nem volt jó véleménnyel róla. Én sajna nem hallottam még, de nem is sietek ezt a a szitut megváltoztatni. .Konzol írta: ↑2021.08.13. 13:14Tápegységekkel kísérletezgetve, ötleteket gyűjtve találtam ezt az írást:
https://richardsears1.wordpress.com/201 ... teraction/
Nem új a cikk, de talán másnak is adhat ötletet, ötleteket, ezért csináltam egy magyarított verziót, ami valószínűleg tele van hibákkal, de talán érthetőbb, mint egy gépi fordítás.
Egyszóval nagyon jó írás a táp problémáiról.
#25 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Írtam már az általam hasznâlt mu-followerről. Ez az áramkör - ami tulajdonképpen egy girátor - nagyszerűen használható tápegységként is levâlasztandó az egyenirányítót az erősítőről. Nagy előnye, hogy a kimeneti feszültsége beállítható, ugyanakkor nagyon nagy a váltakozó áramú ellenállása. A pdf-ben említett áramgenerátoros megoldâs nem, vagy csak nehézkesen használhatób például ha a táplálandó áramkör is áramkényszert használ ( mondjuk egy katódkövető áramgenerátoros munkaellenállással ). Az anód helyére csatlakoztatandó a terhelés párhuzamosan egy megfelelő méretű és minőségű pufferrel. Én a buffereremben használom nagy megelégedéssel az említett áramkört.
#26 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Pár órája cseréltem az előfok tápjában az UF5804 gyorsdiódákat IDH03G65C5-ra, ahogy Te is írtad, hogy kipróbáltad.Konzol írta: ↑2020.11.06. 19:16Kicseréltem a monoblokkokban az 1N4007-es diódákat IDH03G65C5 jelű szilicium karbidokra.
Igazából nem számítottam rá, hogy hallani fogok valami változást. Hát tévedtem. Az új diódákkal érezhetően változott a hang.
Valahogy jobban egyben van az egész... Több fény, több mélység, több "dallam"... nem nagy dolgokra kell gondolni, de összességében előrelépésnek érzem. Mondjuk az is igaz, hogy az új diódák vagy 40x annyiba kerültek, mint filléres 1N4007...
Na a sima gyorsdiódához képest nem csak enyhe változás tapasztalható..
A korábbi gyorsdiódákkal volt párhuzamosan kötve 1-1 10nF philips kondi, most ezek is kikerültek az új diódának hála.
Eső nekifutásra az a feltűnő, hogy korábban mintha torzabb lett volna az összkép,mint ezzel a dejódával.
Picit nagyobbnak érződik a tere az egésznek.
A végfokban is cserélődni fog, most még ott is UF5804 van, párhuzamos 10nF-okkal.
Nomeg megcsinálom én is emeletes (fesz osztós) kialakításúra a táp pufferelését, mint ahogy nálatok is van a monoblokkokban.
Nem merem így hagyni 443V-on 450V-os kondikkal a tápban
Végcső cserénél, amíg nincs ott az az 55mA nyugalmi áram csövenként, addig 450V felett van a fesz picivel.
Így emeletes kondikkal 900V-ig nem lesz pukk.
Annyit módosul így a táp, hogy 990uF pufferelés helyett a 8db 330uF-os kondival 660uF lesz a puffer kapacitás a sztereó végfokra.
Bízom benne, hogy ez azért nem okoz majd zaj növekedést, lévén, hogy dolgozik a közös módusú zajelnyomás.
Kíváncsi vagyok ott milyen változást hoz majd ez a pár módosítás..
#27 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Lehet, hogy nem is baj az a kisebb pufferolás. Csak gondolj bele, a puffer sorba kötődik a kimenőtrafó fgél tekercsével. A SiC dióda jó választás. más a zaj karaktere mint a hagyományos diódáknak. Én egyszerűen csak beépítettem, ha jól emléxem akkor Konzol erősítőjébe is. Asszem legalábbis.
#28 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Konzol saját magânak épített be SiC diódákat, mert nem hagyta nyugodni a kíváncsisága...:)
#30 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Rövidesen kiderül, mit hoz, csak érkezzenek meg a kondik..dyscus írta: ↑2021.09.14. 17:19Lehet, hogy nem is baj az a kisebb pufferolás. Csak gondolj bele, a puffer sorba kötődik a kimenőtrafó fgél tekercsével. A SiC dióda jó választás. más a zaj karaktere mint a hagyományos diódáknak. Én egyszerűen csak beépítettem, ha jól emléxem akkor Konzol erősítőjébe is. Asszem legalábbis.
Szombaton viszem az előerősítőm, mert annak a dobozában van a riaa korrektor, abban már ez a SIC dióda van.
#31 Re: Utánozható-e a csöves egyenirányítás félvezetőkkel.
Megjöttek ma a kondik, bekerült az új tápegység.
járatom még egy darabig, mire végleges vélemény ki tud alakulni..
Első tapasztalatom az, hogy elég jelentős mennyiségű gríz kikerült a képből, amiről nem tudtam, hogy ott van.
A színpad sokkal nagyobb szellősebb lett, nincsenek már annyira egymás nyakában a zenészek, jobban elkülöníthető, ki merre van elhelyezve. Magasak sokkal fülbarátabbak lettek, ének tisztább, érthetőbb, jobban előtérben az énekes, a basszus artikuláltabb, picit mintha jobban dübögne az a lábdob.
Nekem ez különösen tetszik, mivel meglehetősen összetett gyors zenéket hallgatok, ami megterheli rendesen az erölködőket, hangszórókat, dehát a brutál metál az ilyen
Most itt viszont azt nem tudom megmondani, hogy ez a feszosztósra átalakított, csökkentett pufferkapacitású táp, vagy a sic diódák érdeme. Más nem változott, annyi, hogy új panelt kapott a táp, ugyanazon alkatrészekkel.
A tápba bekerült 8db pufferkondi, amik eredője a 660uF puffer kapcit adja, ugyanaz a típus mint korábban, Rubycon 105°MXR sorozat.
Most a tápban a 8 kondiból 6db null kilóméteres, így még érezhetően változik picit a hangzás óráról órára.
Majd még írok ezzel kapcsolatban pár nap járatás után, meg dobok majd fel képet is.
Mindenképpen megérte ez a kísérlet, gyakorlatilag filléres alkatrészekkel lehetett még javítani az erőlködőn is!
járatom még egy darabig, mire végleges vélemény ki tud alakulni..
Első tapasztalatom az, hogy elég jelentős mennyiségű gríz kikerült a képből, amiről nem tudtam, hogy ott van.
A színpad sokkal nagyobb szellősebb lett, nincsenek már annyira egymás nyakában a zenészek, jobban elkülöníthető, ki merre van elhelyezve. Magasak sokkal fülbarátabbak lettek, ének tisztább, érthetőbb, jobban előtérben az énekes, a basszus artikuláltabb, picit mintha jobban dübögne az a lábdob.
Nekem ez különösen tetszik, mivel meglehetősen összetett gyors zenéket hallgatok, ami megterheli rendesen az erölködőket, hangszórókat, dehát a brutál metál az ilyen
Most itt viszont azt nem tudom megmondani, hogy ez a feszosztósra átalakított, csökkentett pufferkapacitású táp, vagy a sic diódák érdeme. Más nem változott, annyi, hogy új panelt kapott a táp, ugyanazon alkatrészekkel.
A tápba bekerült 8db pufferkondi, amik eredője a 660uF puffer kapcit adja, ugyanaz a típus mint korábban, Rubycon 105°MXR sorozat.
Most a tápban a 8 kondiból 6db null kilóméteres, így még érezhetően változik picit a hangzás óráról órára.
Majd még írok ezzel kapcsolatban pár nap járatás után, meg dobok majd fel képet is.
Mindenképpen megérte ez a kísérlet, gyakorlatilag filléres alkatrészekkel lehetett még javítani az erőlködőn is!
Ki van itt
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég